Küldetésünk

A Belvárosi Tanoda Alapítvány feladata és tevékenysége mindazoknak az intézményes ellátásból kihullott, deviáns, veszélyeztetett, középiskolából kimaradt, kallódó fiataloknak a komplex – gondozást, személyiségfejlesztést, oktatást, reintegrációt magába foglaló – ellátása, akik magányosak, összezavarodtak, önpusztító viselkedésformák felé sodródtak, akiket kezd elveszíteni az élet. A BTA olyan komplex befogadó program és hely, amelyhez konkrétan megfogalmazott célok nélkül is, a személyes támogatás, a közösségi lét és az egyéni fejlődés reményében lehet fordulni. Alapítványunk teljes tevékenységrendszerében egyfajta reszocializációs folyamatot, a személyt teljes körűen befolyásoló hatásrendszert igyekszünk megvalósítani. Nem módszert alkalmazunk, hanem az egyénnel kialakított mély kapcsolatban olyan új hatásokat szeretnénk elérni, melyek egy pozitívabb viselkedésmintát tükröznek és kínálnak. Nem megváltoztatni szeretnénk a fiatalokat, hanem megmutatni egy másik, új, választható utat; a választás döntését rájuk bízzuk. Számunkra NEM A PROBLÉMA ÉRDEKES, HANEM AZ EMBER!

 Akikért dolgozunk

  • Kallódó, középfokú oktatásból kimaradt, hátrányos helyzetű fiatalok, akik életük során oktatási, munkaerő-piaci szociális, gazdasági, egészségügyi, kulturális, földrajzi akadályokkal küzdenek, melyek megfosztják őket a formális és nem – formális oktatásban való részvételtől, a mobilitástól, és attól, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hogy a társadalom részének érezzék magukat.
  • Szakemberek, intézmények, szervezetek – középfokú oktatási intézmények, pedagógusok, vezetők, ifjúságsegítő intézmények, szervezetek, tanuló pedagógusok, szociális munkások, ifjúságsegítő szakemberek – akik a hátrányos helyzetű, kallódó fiatalokkal foglalkoznak. Elkötelezettséget éreznek a környezetükben élő fiatalok sorsának, életútjának alakulásáért és fejleszteni kívánják személyiségüket és tudásukat a fiatalok minőségibb támogatásának érdekében.

Amit teszünk

Sok szakma foglalkozik a hátrányos helyzetű, lemorzsolódó, kallódó fiatalokkal. Az őket jellemző problémák szinte minden szeletére kialakult egy-egy szakág: szegénység, szocializációs problémák, kábítószer fogyasztás, tanulási képességek fejletlensége, szociális kompetencia hiányok, betegségek, magatartás zavarok, stb. A valóságban ez azt is jelenti, hogy az egyén, a fiatal elveszik a problémákat egymástól függetlenül kezelő és megközelítő, szakmák, szakemberek és intézmények között. Ezzel szemben a hatékony gyakorlati megoldások sajátja, pont az egyéni bánásmód, a személyközpontú megközelítés, aminek lényege, hogy nem a problémára, hanem a személyre reagál, annak minden problémájával együtt. A problémás fiatalok egy őket megértő emberben tudnak megbízni. Ez a bizalom pedig az első lépés bármely irányú gondozásukban. Ezért igyekszünk a fiataloknak kínált oktatási-gondozási-közösségi szolgáltatások mellet összefogni, együttműködésre serkenteni és fejleszteni, azokat a szakembereket, akik e fiatalok bármely irányú támogatásával foglalkoznak. Terjesztjük a saját gyakorlatunkban bevált segítő pedagógiai gondolkodásmódot és módszereket. Ebben a munkában kulcsszemélynek tartjuk a pedagógusokat, mivel sajnálatos módon a szélsőséges magatartásformák először mindig az iskolában jelennek meg. Itt, megfelelő gondozás, hozzáállás alkalmazásával még van mód a kihullás, a kirekesztődés, a devianciák felé sodródás megállítására, megelőzésére.

Történetünk

A „Belvárosi Tanoda” Alapítvány egyéves felkészítő munka után, 1990 őszén kezdte meg működését. Tevékenységének célja a 15-25 éves, középiskolákból kimaradt, kallódó, deviáns fiatalok megkeresése, gondozása, képzése, mentálhigiénés ellátása. E cél megvalósítása érdekében alakult meg – ugyanebben az évben – és működik azóta folyamatosan a speciális pedagógiai programmal dolgozó, tandíjmentes középiskola a – Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium.

A munka – önmagunk számára is kísérletként definiálva azt – 1990 őszén kezdődött meg, 30 diákkal és 7 segítő-oktatóval nappali tagozatos munkarendben. A BTA működésének máig is érvényes alapelveit és elemeit alkalmaztuk már ekkor: a személyes problémák gondozása és tanítás egy helyen, személyre szabott tanulási program és módok, szerződéses rendszer, stábmunka, világos követelmények és szabályok, a diákok és a hozzánk jelentkező fiatalok igényeire folyamatosan reagáló ill. ahhoz igazodó tevékenység fejlesztés.

Az első meglepetés még a tanév elindulása előtt ért minket: a viszonylag kis propagandamunka ellenére az első felvételi alkalmával a túljelentkezés tízszeres volt. Így a megkereső munka fölöslegessé vált, ám azt is éreztük, bár igazán jelentését és jelentőségét még nem értettük annak, hogy iskolánk méreteit jóval meghaladó problémakörben töltünk be hiánypótló szerepet.

Évről évre többen jelentkeztek hozzánk, a túljelentkezés évente 12-15-szörös volt. Még az első tanév második felében diákjaink kérésére és a jelentkezők alaposabb megismerése céljából megkezdtük a Tanoda-Klub működtetését. A klub vezetői 1991-ben pedagógiai programunk átvételével létrehozták a Külvárosi Tankört.

Már az első tanév során világossá vált, hogy a folyamatosan jelentkezőkkel valamilyen szervezett rendszerben kell foglalkozni, így alakult ki a második-harmadik tanévre a BTA – Ügyelet.  Az Ügyelet a BTA-ba jelentkező, ill. krízishelyzetben lévő, de tanulói jogviszonyt a Tanodával nem létesítő kallódó fiatalokkal való folyamatos kapcsolattartás módja, önálló feladatokkal és működési módszerekkel.

A nagyarányú túljelentkezés, valamint sok olyan fiatal jelentkezése, akiknek problémái a rendszeres iskolába járást eleve lehetetlenné tették (pl.: súlyos testi vagy idegrendszeri problémák, munka melletti tanulás, vagy egyszerűbb esetekben a túlnyomórészt máshol végzett sikeres tanulmányok rövid időn belül történő átismétlésének, befejezésének igénye) differenciált megoldást kívántak meg. Így alakult meg és indult el 1991 őszén az Egyéni Időbeosztású Tagozat munkája, ahol újabb 30 diák – szintén nappali munkarendben, de kötetlen, a diákok időrendjéhez alkalmazkodó időbeosztásban létesíthetett tanulói jogviszonyt az iskolával.

A legtöbb sokkoló élményt kezdetben a túljelentkezések miatti mennyiségi probléma, míg később a hozzánk forduló fiatalok állapotának látványos rosszabbodása okozta és okozza.  Egyre többfajta probléma kezelésére kellett reagálni. Működésünk kezdetétől fogva találkozunk és foglalkozunk szenvedélybeteg fiatalokkal is, a drog- és alkoholfogyasztást – mint minden más deviancia-problémát is – tünetként értelmezve, melynek hátterében sok egyéb rendezetlenség áll. E tevékenység során ismerkedtünk meg a pécsi székhelyű Leo Amici Alapítvány komlói rehabilitációs intézetével. 1994-ben egy kábítószerfüggő tanodás diák került a komlói intézetbe és ottani terápiájában részt kapott a tanulási folyamat. Kezelésének befejezése után újra a Tanoda diákja lett és sikeresen fejezte be tanulmányait. Így indult a két intézmény közös gondolkodása és munkája. 1995-re a max. 15 fő befogadóképességű komlói intézetben élő szenvedélybeteg fiatalok közül már 3 fő lett a Tanoda diákja, 1996-ban ez a létszám növekedett, és a két éves gyakorlati munka kialakította a szervezett keretek közt működő Konzultáló-levelező munkarendet.

Az évek során sok olyan fiatal is jelentkezett hozzánk, akik tanulmányaikat a negyedik évfolyamon vagy akár annak befejezése után szakították meg eredeti iskoláikban, s tőlünk csak az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét kérték. Ezt mi a legtöbb esetben lehetővé tettük számukra, de e tevékenységünk is szervezettebb keretet kívánt. Így alakult meg 1996-ban a Esti-levelező munkacsoport.

Ezek a fejlesztések azt is jelentették, hogy iskolánk tevékenysége szerteágazóvá vált. Az 1996-98 közti időszakban még a fenti strukturális keretek között ugyan, de újabb kezdeményezések, specializálódások jelentkeztek. Az esti-levelező tagozat keretei között 1997-től – amikor egyik diákunk letartóztatásba került – megkezdődött az előzetes letartóztatásban lévő fiatalok tanításának kísérlete. Ez a munka is fejlődésnek indult, s az évek során egyre több diákkal, s egyre speciálisabb feladatokkal bővült.

Az 1998-2001 közötti időszak egyfajta újrarendeződés, újjászületés, „újra-alapítás” jegyében zajlott. Ezt az újrarendeződést három tényező határozta meg alapvetően:

  • Az alapítás óta eltelt időben felhalmozódott és természetes úton bővült szakmai tapasztalataink, tudásunk;
  • A kimaradó fiatalok problémáinak mélyülése, specializálódása, az egyre szélsőségesebb viselkedési formák és élethelyzetek tömeges megjelenése;
  • Úgy a segítő munkában, mind a tanítási folyamatban a még erőteljesebb személyközpontúság iránti igények és saját elköteleződésünk, elvárásaink.

Az újrarendeződés 2001 őszére zárult. A hozzánk forduló fiatalok problémáinak speciálisabb kezelése érdekében tekintetében munkacsoportok (stábok) különülnek el, s a feladatokhoz igazítják szakmai, pedagógiai programjukat. Három munkacsoport jött létre ekkor:

  • A Megálló Program, mely a szenvedélybeteg- és komoly életvezetési zavarokkal és tanulási problémákkal küszködő fiatalok egész napos ellátását, érettségire való felkészítését vállalta, napirendbe szervezett, terápiával is kiegészülő segítő munkával;
  • A Váltó Program, mely kriminális életvezetésű, előzetes letartóztatásban lévő, büntetésüket töltő, szabadult, ill. szabadlábon lévő fiatal felnőttek oktatását és reszocializációját végezte.
  • A BTAG Második Esély segítő iskola a középiskolákból kimaradt, életvezetési zavarokkal és komoly tanulási hiányosságokkal és/vagy szociális hátrányokkal küzdő fiataloknak kínál tanulási lehetőséget.

A Megálló és a Váltó program 2005-be önállósodtak és azóta önálló alapítványi formákban végzik munkájukat, a tanulói jogviszonyt továbbra is a BTAG biztosítja számukra.

2004 szeptemberétől a BTAG-ban érettségizett fiatalok számára iskolarendszerű, középfokú szakképzést indítottunk. Ezen új tevékenység megkezdésével az intézmény neve megváltozott. Új neve: Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnnázium és Szakközépiskola lett.

Az intézmény tehát óriási fejődésen, változáson ment keresztül. A diáklétszám az eredeti 30 főről évi 150-ra nőtt, a Tanodában dolgozók száma pedig az eredeti 7 főről, mintegy 20-25 főre növekedett. Szervezett kereteket kapott a nem tanulói jogviszonyban lévő gondozottjaink ellátása. Sokat tanultunk, s így a munkánk minősége is sokat változott úgy a tanítás, mint a gondozás tekintetében. Megfogalmazódtak a Tanoda-módszer területei, formát öltöttek összetevői. Ezt nagyban elősegítette, hogy a szakma az első évtől kezdve nagy érdeklődéssel fordult a Tanoda felé. Minden évben sok látogatót, hospitálót, terepgyakornokot fogadtunk, fogadunk és tanítottunk. Több felsőoktatási intézmény terephelye vagyunk (ELTE PPK, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Általános Szociálismunkás Kar, stb.). Az eltelt években számos szakdolgozat született a pedagógiai és segítő munkánkról.

 

Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola                                            A BTAG honlapja

Az Alapítvány által fenntartott gimnázium olyan állami feladatot ellátó tan- és térítési díjmentes iskola, amely a középiskolákból kimaradt, kallódó fiatalok személyközpontú oktatását és gondozását végzi. Ezt a feladatot egyénre szabott tanítási-tanulási és személyiségfejlesztő program keretében látja el. (Lsd.: A segítő pedagógia)

A BTAG alapvető filozófiája szerint segítő iskola, melynek feladata, hogy a hozzánk forduló fiatalok számára lehetőséget biztosítson életproblémáik megoldásához és a középiskola elvégezéséhez. Fő elvünk, hogy nem a tanulni vágyó fiataloknak kell az intézményhez igazodniuk; megpróbáljuk az intézményi kereteket, a törvényes lehetőségeken belül az aktuális szükségletekhez formálni.

Cím:    1056 Budapest, Irányi u.19-23.
Tel:      (+36 1) 266 3378
Email:  beltanoda@beltanoda.hu

A Második Esély Iskolák Európai Szövetségének tagja.

http://www.e2c-europe.org/

 

 

 

 

Részletek a diákjainkkal készült interjúkból

„Azért jó ez a hely – most látom, hogy bekerültem -, mert ez a lelki mélypontokat tolerálni tudja, sőt abban is tud segíteni, hogy az ember fölrugdalózzon belőle. Persze vannak olyan ügyek, amiben nem tud senki se segíteni. Akkor annyit tudnak tenni, hogy az embernek úgy segítenek egy kicsit, hogy tekintettel vannak erre. Meg hogy érdekel valakit, hogy mi van veled. Mert egy normál iskolában, ahol van egy tanárnak 40 fős osztálya, ott úgy el tudsz veszni mint szürke  szamár a ködben, és senkit nem érdekel, hogy mi van.”

„Talán azt jegyezném meg, hogy itt embernek kezelik a másikat és pozitívan állnak hozzá. Míg mondjuk a volt gimnáziumaimban inkább úgy éreztem, hogy lenézik egy kicsit a diákokat. Itt az van, ha nem tudsz valamit, pozitívan állnak hozzád, segítenek, úgyis meg fogod tanulni és tényleg megtanulod, mert jó szándékkal állnak hozzád, pozitívan. Én azelőtt soha nem tanultam, mielőtt a Tanodába jöttem, max. fél órákat, de itt még a tanulást is megszerettetik az emberrel. Azután, miután idejöttem, hazamentem és leültem magamtól tanulni, ami azelőtt – az az igazság -, hogy nem történt meg.”

„…ettől is különbözik a Tanoda a többi középiskolától, mert máshol biztos nem rágják be az ember szájába száztízszer. Meg nem megy oda a tanár a diákhoz, hogy ugyan már, kisfiam, készüljél már. Ott a diáknak kell odamenni a tanárhoz, és elég egyszer is, mert többször biztos, hogy nem foglalkoznak vele.”

„Az előző iskolám elég merev volt, mint általában az iskolák. Ami nem Tanoda, az elég merev. Sok elhúzás van, könnyen kidobják az embert. Annak idején engem nem akartak szakmunkás vizsgára engedni, mert nagyon hosszú volt a hajam. Ilyenek vannak. Az ember vagy behódol, vagy nem. Akkor levágtam éppen, de nem mindenki vágja le, az biztos.”

„….Hát, amit emberileg ad. Ez az, amitől más ez az iskola, mint bármelyik egyéb középiskola. Ami hiányzik a normális középiskolában az, hogy foglalkozzanak az emberrel meg odafigyeljenek rá, meg hogy segítsenek ahhoz, hogy mit tudom én, 20 évesen nem biztos, hogy minden ember tudja, hogy mit akar, meg hogy milyen ember. Nem azt akarom, hogy megmondják, hogy milyen legyek, hanem hogy elfogadják azt, hogy valamerre elindultam, és nem mondják meg, hogy ne arra menjek, hanem máshová. Hogy arra mehessek, amerre én akarok.”

„Szerintem a teljesen reménytelen embereket. Lehet életképtelennek is nevezni egyeseket, lehet deviánsnak – ez rossz szó ugyan, de fel lehet ezzel vázolni az ide felvetteket.”

„Ez nem tanulás. Itt nem tanítanak meg tanulunk, nem tanárok vannak, hanem pedagógusok. Itt a tanárral tök jól eldumálunk, mintha én kérdezném meg, ami engem érdekel. Csak azt veszik le a vállamról, hogy odamenjek és megkérdezzem. Pont ami a hiba bennem, a lustaságomat előzik meg.”

„Ha ott van az ember órákon és figyel, akkor tanulni se kell szinte. Nagyon jól vannak tartva itt az órák ilyen szempontból. Itt tanítják meg az anyagot és nem otthon kell tanulni. Persze, vizsgák előtt mindig át kell nézni meg meg kell tanulni, ami nem volt elég. De ha odafigyelsz az órán,  akkor már nem kell tanulni.”

„Szóval nem kell attól félnem, hogy hülyének tartanak. Mondjuk leginkább az elején persze, az tetszett, mint minden ember, aki tud linkeskedni, hogy felrakhatja a lábát az asztalra, kajálhat, kivonulhat, stb. Utána azért rájön az ember, hogy sokkal másabb az, hogy pl. nem kell attól félnem, hogy hülyének néznek, mert matekóra közepén megkérdezed, hogy 5×5 az mennyi. És akkor nem fogják azt mondani, hogy hülye vagy, hanem, hogy gondold már végig, szóval normálisan elmagyarázzák neked. Pl. az Ervin meg a Papposz is – nem tudom, hogy maguktól jött- e az ötlet, hogy így kezdjenek el magyarázni, ha arról volt szó, úgyhogy elkezdték ilyen dedósan, amin persze hülyére röhögtük magunkat, hogy 1 alma + 1 alma az 2 alma, és tudod, ha felvágod, az fél, ha azt is, az negyed, és akkor eljutottunk az almapüréhez, és akkor ezek tök jó poénok voltak. Ha ezt a Rákócziban süti el egy tanár, akkor mindenki sírógörcsöt kap szerintem, ott ez természetellenes dolog. Itt meg nagyon jó volt. Tényleg egy kicsit dedósan, kicsit debilen, legalábbis hozzám viszonyulva teljesen reálisan gondolkodtak.”

„Hát, hogyha odafigyelsz, és meg akarod tanulni, akkor meglehet. Ha nem figyelsz oda, akkor persze nem lehet. Tőled függ, hogy meg lehet-e tanulni. A tanártól is függ persze. De eddig itt csak olyan tanárokkal találkoztam, akik úgy adják elő a tananyagot, hogy aki meg akarja tanulni, az  megtanulja.”

„Emberileg, erkölcsileg, tudásilag, önbizalmat növelt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy bíztak bennünk. Ezt éreztük és ez volt az, amire mindannyiunknak szüksége volt.” „Segítettek – ami engem érdekelt, azt megpróbálták a felszínre hozni és abban mindenképpen segíteni. Tananyagokat adtak ilyen téren a kezembe, elküldtek mindenféle rendezvényre, ha úgy látták, hogy valóban érdekel a dolog. Megpróbálták a legtöbb pozitívat – azokból a tantárgyakból, amiket nem igazán kedveltem – belevinni, hogy megkedveljem ezeket a tantárgyakat.”

„Itt nem csak a tananyagból tanul az ember, hanem az emberségből is. Be kell vallanom töredelmesen, hogy én sokkal többet tanultam az emberséges bánásmódból, mint a fizikát vagy a kémiát vagy a biológiát.”

„Megtalálni önmagamat, olyan értelemben, hogy elérjek valamit és kitartsak egy dolog mellett. Addig úgy voltam, ha ez az iskola nem jön össze, akkor megyek egy másikba, és ha az sem, akkor egy harmadikba. Megfutamodás volt végül is az előző életem. S mikor bekerültem a Tanodába meg sem fordult a fejemben, hogy én nem itt fogok érettségizni.  100%-ig biztos voltam benne, hogy le fogok most már érettségizni.”

 „Baromi sok segítséget kaptam. Rájöttem, hogy lehet egész emberként élni. Egészséges, nagyjából egészséges embereket találtam, és ez nagyon jólesett. Egy kicsit félek, hogyha elmegyek a Tanodából, megint bürokratikus, vagy sznob emberekkel fogok találkozni. Biztos vagyok benne, hogyha innen kikerülök, nagyon sokat fogok veszíteni. Kár, hogy nincs ilyen felsőoktatási Tanoda. Kéne egy ilyet is csinálni.”

„Mielőtt idejöttem, semmilyen célom nem volt, meg ilyesmi. De itt legalább lett. Tényleg semmi. És ha jobban belegondolok, célom először csak az volt, hogy leérettségizzek, aztán jött a többi.”

 

 

 

A segítő pedagógia olyan pedagógiai gondolkodás-, szemléletmód és gyakorlat, mely nem a diák teljesítményét vagy felszíni viselkedését helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét – mint alakítható egészet – kívánja megközelíteni, megérteni és megajándékozni a változás és fejlődés lehetőségével. E szemléletmódban a tanítás-tanulás folyamata is a segítő munka része, mint a személyek közti kapcsolattartás és kölcsönhatások összessége. A segítés egy olyan légkörű élettér megteremtése, amely támogatja az érintett fiatal személyiségének kibontakozását.

A tanárok – ebben a pedagógiai gyakorlatban – a tanítás tekintetében is elsődlegesen segítő személyek. Legfontosabb dolguk a tanulási kedv felkeltése és fenntartása, személyre szóló feladatok és tanulási módszerek megfogalmazása, kidolgozása és kipróbálása. Ilyen folyamatos motiváció mellett – amikor a tudás megszerezhető és fontos értékké, s elsősorban belső üggyé válik – a hatékonyságot növeli, hogy az ismeretek nemcsak a tanártól, hanem egymástól és önképzéssel is megszerezhetők.

Tanulmányaink

 

 

 

 

A BTA törekszik a hasonló tevékenységet végző civil szervezetek, intézmények ellátási hálózatba szervezésére. Biztos, hogy a lemorzsolódókkal való foglalkozásnak csak alternatívák bemutatásán alapuló, folyamatos szakmai, segítő-konzultatív rendszerű, tapasztalatcserén alapuló közös és állandóan megújuló útkeresés lehet a módja, és nem egységesített megoldási sablon. E célból hoztuk létre pályázati támogatásokkal a Fiatalok Hálózatot: www.youthopportunity.eu

„Hullott körték paradicsoma” – Komplex Ifjúságsegítő Modell

2008-ban adtuk ki a hátrányos helyzetű, lemorzsolódó fiatalok támogatásának módszertanával foglalkozó kötetünket, mely itt olvasható: http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm

 

Kiégés és feltöltődés (akkreditált képzés:OK-410/10/2010)

Fáradtság, fásultság, kiábrándultság. Mi történt velünk? És hogyan varázsolhatnánk vissza mindennapi munkánk élvezetét? Vajon ez a kiégés végzetes? Egyáltalán mi ez? És főleg tehetünk-e valamit, hogy újra lelkesen, ötletgazdagon és izgalommal teli várakozással érkezzünk munkahelyünkre reggelente, várva a találkozást munkatársainkkal és diákjainkkal? Rajtunk múlik ez, vagy mindennek oka a környezet, a motiválatlan, fásult munkatársak? A változás, az energiaforrások, az örömök felfedezése.

Nehezen kezelhető diákok

Folyton hiányzik, de ha ott van az sem jobb: unatkozik, elalszik, visszabeszél, piszkálja a társait és a tanárait is, pofozkodik, lázít, elalszik… KEZELHETETLEN! Segítség! Mit tegyek?! – Ugye ismerős a helyzet és a tehetetlenség érzése? Jó lenne egy recept, de NINCS.
A képzés ahhoz kínál kapaszkodókat, szemléletmódot, megközelítéseket és módszereket, hogyan lehetünk olyan segítő-pedagógusok, akik reagálni képesek ezekre a helyzetekre, értenek a problémás diákok nyelvén, támogatni, motiválni képesek őket.

Tanár-diák segítő kapcsolat (akkreditált képzés:  OK-410/142/2010.)

A tanácsok rólam szólnak. Hogyan beszélgessek és segítsek úgy, hogy a diák saját magában fedezze fel a megoldásokat? Mitől válik egy kapcsolat és beszélgetés segítővé? Saját élményű tanulást, személyes fejlődést kínálunk, hiszen a segítő munkában a módszer Te magad vagy!

Esetmegbeszélés

A résztvevők által hozott esetek megbeszélésével keressük a választ arra, hogy hogyan működik, hogyan hatékony, hogyan élvezetes egy esetmegbeszélő team.

Létszám, óraszám, helyszín, ár és műfaj egyéni igények szerint. A tematikát is a helyi, egyedi igényekhez, kérésekhez, kérdésekhez igazítva alakítjuk ki közösen.

Érdeklődés: +36 30 5172246                        info@btabp.hu

 

  • Nőként szabadon  –  Norvég Civil Alap NCTA-2014-8568-B
  • C.A.S.E.S. WORK Collaborative and Social Enterprises as a new model of economic activity and WORK opportunity – Lifelong Learning Programme Leonardo da Vinci Partnership – 2012-1-IT1-LEO04-02896 18
  • Nem a probléma érdekes, hanem az ember – a személyközpontú iskolai prevenció módszertanának és gyakorlati alkalmazhatóságának kidolgozása és terjesztése – FÁPI-PB-2675/2009/OBmB/KRB
  • Rólad van szó! – a Fővárosi Közgyűlés 2009.évi drogfogyasztás visszaszorítására szóló programja
  • Fiatalok Hálózat és Kölcsönös Konzultációs rendszer – TÁMOP -1.4.3.-08/2.-2009-0005
  • EGUIDYA – Development of a Europien Career Guidance and Transnatinal Work-Relatedrelated Exchange Programme for Disadvantaged Young Adults – Grundtvig Learning Partnership
  • Rád szükség van! – Az egyenlő bánásmód elvét megvalósító oktatási-nevelés gyakorlat kiterjesztése – Civil szervezetek és az antidiszkriminációs törvény végrehajtása 2006/018-176.03.01.-0015
  • Menedzsment és hálózatépítés a hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek fenntartható fejlődéséért – Trust for Civil Society in Central § Eastern Europe
  • Akiket kezd elveszíteni az élet – hálózati modell kialakítása szenvedélybetegek kezelésében – EQUAL A-077/ HU 36
  • Vissza az életbe – A szenvedélybetegség kezelésének komplex modellje – Phare Access Macro projects
  • A prevenciótól az utógondozásig – szenvedélybetegek integrált és komplex ellátási modellje – Phare Access program-HU-10-04-03-03
  • A veszélyeztetett fiatalokkal és a szenvedélybetegségek kezelésével kapcsolatos regionális tevékenység fejlesztése – Phare and Tacis Lien Programme
  • Nemzetközi Színház- és zenetárpiás szeminárium
  • Hálózati kísérlet a szenvedélybetegek hatékony ellátásáért – Phare Access Micro projektek
  • Tanoda börtön program – a halmozottan hátrányos helyzetű elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása – HU-99.04-01
  • A BTAG pedagógiai programjának fejlesztése és átadása a segítő pedagógia és a gondozás egységét megteremtő hálózat keretei között – II.Phare program HU0101-01
  • Kallódó fiatalok és az iskola konfliktusainak egyfajta kezelési lehetősége – Phare Demokrácia Program micro-projektek

 

Alapítás éve:      1990

Alapító:             Kiss Benedekné igazgató – Belvárosi Ifjúsági Ház                                  Alapító okirat

Közhasznúsági jelentések

2014.        2013.        2012.        2011.        2010.   

A kuratórium tagjai

 

Az oktatás fontos! Ebben tán egyetértünk. Mégis sokan vannak, akik nem találják helyüket iskoláinkban.
Mi velük dolgozunk, nekik szavazunk bizalmat.
Hisszük, hogy minden ember képes tanulni és fejlődik, ha figyelembe vesszük egyéni igényeit és megfelelő környezetet  teremtünk számára a fejlődéshez, tanuláshoz.

KÉRJÜK, ha egyetért velünk támogassa munkánkat:

Adója 1 % – ával:   19023009 – 1 – 42

vagy

Adománnyal:        10700385 – 26620000 – 51100005

Tisztelettel, a Belvárosi Tanoda Alapítvány munkatársai nevében,

Győrik Edit
elnök